Tegnap paicon jártunk. A Portobello road-i piac, A Notting Hill igen már megint.
De most kivételesen szombaton, mivel Ádám nem dologzott, és mindenki tudja, hogy igazán a szombati piac a nyerő...
Más is ezt gondolta. Vagy nem.
Viszont sok ember megjelent. Volt sok régiség, ékszerek könyvek, étkészletek, porcelán éjjeliedények, rózsásak, ezüstök, borostyánok csodásak és egyebek.
Egy asztalon karkötők halmozódtak, Angélám nézegette, ki volt írva, miből készült, de ő azt nem figyelte.
Ádám mondja nézd ezek szarvból készültek. Tehénszarvból.
Megyünk tovább, kis idő mulva Angi megszólal. Hát ezt én nem értem néhány ember miért készít ilyen gusztustalan dolgokat . Mint ezeket a karkötőket.
Kakából..mondja meglehetős undorral.
Nevetünk, és magyarázunk mire Angi mérgesen, : igen mert az Apa mindig lehagyja a szóvégét!
A Piac nagy, vagy hosszú, mindegy. Veszünk gyanús cukrosfánkot, muffint, melegszendvicset, ez nem gyanús.
London feliratú pulóvereket keresünk a lányoknak. Ez a divat, lehetőleg nekem való méretben. Nekik. Ha kell majd kölcsönkérhetem. Válogatunk, mert éppen nem mindegy milyen szinű, és az sem hogy, I Love London, vagy csak sima London esetleg Oxford a felirat. Ahol olcsóbb ott nincs a megfelelő szín. Anna a főkérdező, odaáll az eladó elé és nagyon udvariasan " Elnézést kaphatnék ebből lilát?" kérdezősködik tökéletes kiejtéssel. Persze aztán Magyarul tanakodunk hogy mi és merre. Mert lila éppen nins. Vagy lilla sincs, ahogy szebben hangzik azért.
Az eladó ránknéz, megkérdezi honnan valók vagyunk ??
Az arcán elismerés, és elragadtatva megdícséri Annát, milyen tökéletesen beszél ez a gyerek Magyar létére Angolul. Vártuk , azt mondja talán, hogy ő is Magyar, mert miért ne? De nem.
Lehet túristának látszottunk nagyon. Vagy mi a csudának kell nekünk ilyen pulcsi??
Végül lett. Sőt mindjárt magukon is hagyták próba után az érintettek, mert addigra már az idő hűlni kezdett.
WTF
4 órája