Boldog Karácsonyt!!

Még nem tudom hogy utazunk. Talán utazunk.
De azért ha igen, akkor ,

Minden kedves barátomnak olvasómnak ismerősömnek,
Nagyon boldog békés, és szeretettel teli szép Karácsonyt Kívánok!

Sok sok szeretettel kívánom hogy így teljen mindenkinek.

Utolsó sulis nap az évben

Reggel fehér volt a kis park előttünk, az az 5 cm hó akkora örömet okozottt a gyerekeknek.
A lányok még suli előtt, reggel 8-kor lerohantak kicsit "hózni". Angyalokat mintáztak, csigavonalakat léptek, hógolyóztak...ez az indulás előtti gyors ruhacserét tett szükségessé.
Aztán elcsúszkáltunk a suliba, csak egyszer estünk el.
De csoportosan.
Ma a suliban is jó nap volt.
Mert, vége a tanításnak, kitört a szünet.
Hurrá!
Ma csak fél nap volt, és a lányok nem tanultak ma már. Jó már tegnap se tanultak.
Ma viszont a tanárok partit csináltak nekik. Az osztályterem édességbolttá változott, az asztalokon körben édességes dobozok voltak amiből mindenki vehetett, limonádét kaptak inni, szénsavasat, amit errefelé egyéb közönséges napokon őrültség a gyerekeknek adni.
Táncoltak is, a tanárok is, a gondnoknénit kipörgette a Mr Griffiths. Ő egy nagydarab fekete tanár, az iskola bohóca. A gyerekeket is kipörgette főleg amelyik nem akart volna táncolni. Aki meg táncolt azt sok szeretettel lelökdöste a színpadról. A többség azon nevetett ő hogy táncol könyékrángatósat, és lábfelkapósat. (El lehet képzelni, egy majd kétméters szurokfekete ember, hogy mutat ahogy táncol, ha még rá is tesz egy lapáttal. Nagy a keze nagy a lába a gyerekek az uszodában még amikor jártak azt nézték mindig mekkora lába van a Mr Griffiths-nek, mert le kellett vennie ugye a cipőjét, és hát az szinte csónaknak tünt, és az is előfordult, hogy az egyik lábán ilyen a másikon olyan zoknit viselt...)).
Ő egy istenadta jó tanár, minden gyerek szereti.

Ebédre halrudacskát kaptak a gyerekek, nagy darab piskótát vanilia öntettel, és ebéd után fél kiló édességgel köszöntek el.

Szünet! Viszlát jövőre!

Délután persze a maradék még fellelhető hóban szórakoztak, a ház előtt, bár szépen olvadt napközben, azért még lehetett játszani. Kár hogy a hó hideg, és egy idő után a kicsi lábak fáznak, majd fájnak...fel kell jönni...

Hókérdés

Esik a hó. Nagy pelyhekben. A Szél fújja, rendesen, mert csaknem vízszintesben esik.
A Hírekben ijesztgetik az embereket, hogy ekkora meg akkora hó lessz. 10 centi legalább.
A Hírekben felsorakoztatott hókotrók képét mutogatják. Persze igenis ijesztő 10 centi hó ez errefelé, ahol ennyitől már lebénul a város.
A Gyerekek örülnek.
Egyébként én sem bánnám. DE PONT MOST KELL??? Vasárnap indulunk haza Magyarországra. Persze kocsival. Hát remélem hogy...nem lesz addigra, elolvad addigra, eltakarítják addigra....És arra túl a nagy kontinensen se dugul be az autópálya a hó miatt...

tánc

Jaj a Karácsonyi koncertről kimaradt, hogy a "boring dance" klub is bemutatta mit tud, végig lejtettek a két sor közötti részen. Angolkeringőt táncolva.
Annikám mesélte, hogy annyira nem akart senki táncolni, hogy extra tombolákat ajándékoztak annak aki vállalta a szereplést...
Így se voltak sokan.

Karácsonyi koncert

A héten kedden tartotta a Lányok iskolája a Karácsonyi koncertet. Minden évben ilyentájt, egy közeli templomban előadják a Betlehemi történetet, és szép Karácsonyi dalokat énekelnek.Az idén nem kaptak engedélyt a szokásos helyre a legközelebbi templomba. Nem férnek be, volt az indok, bár az iskola létszáma nem nőtt. De mindegy. Valamit mondaniuk kellett. Hogy utálnak padokat pakolni azt nem mondhatták.ugye nem.
Azért csak került egy másik templom, ahol az Atya szeretettel vár majd minket. És ez a templom sokkal szebb is. És különben is. Legalább 800 éves. (nem az atya)
A legjobb az egészben az időpont, a koncert háromnegyed kettőkor kezdődött.
Hát elkéretőztem a munkahelyről, de ott szerencsére nem gond, sőt lelkendeztek, mennyire jó a Karácsonyi játék, mennyire sajnálják hogy az ő gyerekük már nagy és nincs részük benne. Tehát elkéretőz, rohan, kicsit késik...
A tanárnénik klarinétozásáról maradtam csak le. De azt már tavaly hallottam. (Rettenetes volt)Tehát nem sajnáltam.
A templom, nagyon szép, és tágas belülről. És biztosítva is volt. A gyerekek a templom középső részén ültek a padokban. Teljesen körbevették őket a tanárok, és segédtanárok, minden kétméteren állt egy felnőtt, ezenkívül minden bejáratnál egy rendőr. A szülők kétoldalt figyelhettek.
Tehát elmondhatjuk, hogy a koncert biztonságos volt.

Énekelt az énekkar, közben az előttük verekedő két kétévest nézték érdeklődve, a hátsó sor pipiskedett is hozzá. Végre valami érdekes is történik.

Mária , József a kis Jézussal középen, az oltár előtt üldögéltek. Aztán bevonultak a három királyok is, az egyik kiséret az én Annikám volt, az én pulóveremben ami ruhaként is megállta a helyét, de hát fekete kellett, neki meg csak HSM-es volt, az annyira nem illett volna..

Énekeltek, sok szép dalt, énekeltek Franciául is, kánonban is, ez olybá tünt, mintha mindenki egyszerre beszélt volna.... De azért nagyon szép és megható volt az egész.

Amikor a műsornak vége lett, a pap bácsi előrejött, és megáldotta a népet. Aztán félrehúzodott. Mindenki üldögélt tovább. Akkor visszajött és azt mondta: Most már kifelé!! Csak így kedvesen.

Akkor szinre lépett az igazgatónéni, kérte a szülőket várják meg amíg a gyerekek kimennek. Hát mi ott páran várdogáltunk szépen, amíg kivonulnak. Akkor észrevettük hogy a többi szülő is kiszivárgott mégiscsak...Az igazgatónéni odajött és azt mondta, mind kapunk fejenként öt jutalompontot, mert ilyen szépen vártunk....

De nem maradtunk le a gyerekek után vonultunk mi is. A rendőrök megállították a forgalmat míg az egész iskola szépen átvonult a templom előtt az úton. Kisebb forgalmi dugót idézve elő ezzel, de hát nincs minden nap Karácsonyi koncert....

Káposzta

A káposzta nem a kedvencem.
Enyhén szólva sem.
DE most ez megváltozott.
Na enni továbbra sem, de vázában!!!
Ugye milyen szép?

Képeslapok

Az a szép szokás van erre felénk, hogy a Karácsonyi jókívánságot képeslapban nyújtjuk át. Személyesen leginkább. Nekem is van már hat képeslapom, de a lányaimnak megszámlálhatatlanul sok van. Na jó azért nem annyi, hogy a végtelen jelet kitegyük. Azért megszámlálhatatlan, mert mindenhol van. Találtam a mikro alatt, a gyümölcsös kosárban, az előszobában, a cipősszekrényen, az étkezőasztalon, a könyvek közt....A kívánságok előre nyomtatottak, mindenféle szép szavak, és az adományozó aláfirkantja, hogy Love XY. Azért mégiscsak szép szokás ez. És kár hogy már nem gyűjtöm a képeslapokat, mert volna bőven.

Ez az egyik kedvencem.

...