Vidám június vége

A nyárnak nem is kellett bedőlni, kedden már csak 15 fok volt és borús sötét ég.
Nem kell mindent elhinni.


Reggelente nálunk a napi készülődés úgy megy, hogy a lányok egyedül készülődnek és indulnak a suliba. Miután Ádám is elindul még majd egy órájuk van, hogy összeszedjék a dolgaikat és a gondolataikat.
Ugye én korán megyek az első szünetem a munkahelyen nyolc órakkor van. Akkor hívom őket, hogy mi a helyzet kislányom megfésülködtél, felöltöztél tegyél még egy innivalót mert elfelejtettem...stb.
És ők is ilyenkor hívnak, hogy anya hol a a hajkefe, hol a kardigánom, vagy ilyesmi....

Eljött a szünetem ideje, éppen hogy beérek az ebédlőbe ahol szabad már használni a telefonomat, csöng is.
Anna az.
Anya tudod hol a fürdőruhám? Persze a szekrényedben. De minek kell? Mentek úszni ma? Hiába gondolkodom, nem láttam semmi írást ilyesmiről...gondolatban már megtalálom a dolgokat, mint fürdőruha törölköző, a tornatáska amibe viszik...
Amikor Anna válaszát hallom:
Ja nem ma, csak csomagolok a bőröndbe hogy amikor megyünk majd Magyarországra azt is vinni akarom..( szűk egy hónap múlva megyünk)
Hja időben neki kell állni kell csomagolni. Amikor ráérünk. Mint pl, iskolába indulás előtt reggel.

Pár perccel késöbb másik hívás, most Angikám, anya nem találom a bőröndömet. Én is csomagolni akarok!


Annámat összecsipkedte valami szunyog. És persze elkaparta a csípéseket.
Aggasztó. Mondogatom, kislányom ne vakard. Kenjük be. De már késő apró sebek a lábán, és egy a derekán is.
Végül már azt mondtam neki, a kaparástól elferőződhet a sebe, nem szabad. Elindul a piros csík, aztán szaladni kell tetanuszért...
Este megyek hogy lekapcsoljam a lámpát, letelt az olvasási idő, ideje aludni. A gyerek nem alszik. Gondterhelt. Anya, miért nem mondtad előbb, hogy ezzel a sebbel is jöhet a piros csík? Akkor nem kapartam volna el...háát mondom azt gondoltam elég, ha kérlek, ne kapard ..

De anya, mi lesz akkor ha reggel felkelek és meghaltam?


Nem halsz meg.
- De mennyi idő alatt történik?
Gyere bekenjük, ez a krém fertőtlenít, csak tovább ne kapard.
Nem lesz semmi baj, nyugodtan aludjál.
Bekenem a kis pöttyöket Annám megnyugszik elalszik. Másnapra tényleg jobban néznek ki a kis sebek, nem is kapargatja. Na bekenjem megint? kérdezem. Nem kell! Már nem halok meg!


Csütörtökön iskolaszünet volt. Már megint, de most azért, mert a tanárok sztrájkoltak. Lánykáim itthon ültek, mivel az eső is esegetett és a barátnőjüknek aki másik iskolába jár annak nem sztrájkolt a tanára, így nem volt szünete sem. Barátnő nélkül meg nem lehet kimenni...

Ma pedig csak hogy haladjanak a tananyaggal pizzát sütöttek. Persze verseny volt és a kis kukta Angikám csoportja nyert, na nem találjátok ki, csokis pizzával... édes volt a feltét, csoki, gumicukor, pillecukor, eper és díszítőcukorkák...hát nem is mindennapi..csak a Pizzahut el ne csenje az ötletet..haha