Szombat, piac

Eljött a szombat az első piac napja. Reggel akkora köd volt, hogy vágni lehetett. Volna. De legalább nem esett, és nem havazott.

 Az is valami.

 Errefelé a piac kb. nyolckor kezdődik, az árusok gyülekeznek hétkor. Mi is gyülekeztünk. 

Jutalmul,  kaptunk  is egy asztalt, be is ponyvázták, szép zöldcsíkos ponyvával...saját kérésre. Mellettünk órás, szemben  pipere dolgokat árusítók.

Mindenki tele áruval, és reményekkel.

 Mi is.

A lánykáim, segítenek, pakolnak, rendeznek, sorba raknak, ragsztanak,  írják az árakat, a címeket, a feliratokat a bevételt, körbejátnak, megszemlélik az egész piacot, a boltokat, hoznak ellátmányt innen onnan...

 Az emberek meg jönnek és nézelődtek.  Nem túl sokan, nehogy ne győzzük már.

 Mint utólag megtudjuk az egyik legpocsékabb látogatottságú volt ez a mai piac.

Hát kinek van kedve a nyúlós időben sétálni.

  Egy valaki akart kecske tejet is venni, egy litert kért

 és ahogy a hatásvadász hírekben én is  így írhatom több mint tízen nézték süreménynek a szappanokat.

 Igen  pontosan  tizeneggyen.

 Például, odajön egy vörösfejű kissé ittas eset, azt mondja:Szép édességek.

Mondom :szappan. Erre azt mondja: Szép cukrok.

 Mondom: szappan. Ah, mondja :szép csokik. Pedig barna nincs is.

Mondom: szappan.

Akkor nézi még egy kicsit, legyint mint reménytelen eset és elballag.

Minden   eset után Angikám írt egy újabb feliratot, feltűnőt, hogy:

 SZAPPAN.

 Aztán írtunk  még egy kis feliratot is, ha még valaki  azt mondja  süti, csak felmutatjuk: SPECSAVERS ->  Ez egy jónevű optikus cég. Nézzétek ezt a jó kis reklámot is róla...hahaha. http://youtu.be/aka5NKMLNrA

Persze nem mutatjuk fel..

Hamar eltelik az idő, gyorsabban mint a munkahelyen... főleg, hogy a piac négyig van, mi meg kettőkor megpattantunk.   Mint sokan mások..

Elmondhatjuk, élmény volt a piacozás.  Nem mindenkinek,  Angikám nagyon évezte Annám nagyon unta...

Azért kicsit jobb is lehetett volna,  sőt akár nagyon is,  és kicsit melegebb is.

 Mondtuk is a piac gazdának,  legközelebb száraz napos időt kérünk az asztalhoz, ennyi pénzért amit a helyért kérnek  már az is járhatna igazán.

Ez utóbbit azért nem mondtuk mégse.

A lányok  délután elmentek a barátnőjükhöz, csokis almát készíteni. Ez olyan, hogy az almát feltűzik egy fapálcára bekenik csokival, meghempergetik  díszítőcukorkákban és kész. Megköt a csoki és lehet enni. Amíg a csoki tart rajta addig oké is, aztán mondják ez az alma nem annyira finom...aha.

Ez  már csak ilyen fajta.

 Jönnek is a lányok haza, kezükben villa rátűzve az alkotás a csokis alma. Nézem, elhoztátok a villát? Hát elfelejtettek pálcikát venni.

Holnap akkor majd visszaviszitek.  mondjuk

-Maradt még nekik, ezek  az öreg villák ...

Tegnap lánykáim  elmentek tüzijátékot és máglyatüzet nézni amit a lőpor összeesküvés  napja tiszteletére tartottak.

 A Koszos Kacsa  nevű kocsma által rendezett tüzijátékra és máglyagyújtásra mentek. 

A tüzijáték szép volt és sok, a máglyát viszont nem tudták meggyújtani. Biztosan nedves volt a fa. Igaz esett tegnap, csak úgy szakad az eső. Igaz az délelőtt volt. Bár nem hiszem, hogy estére kiszáradt volna a tüzelő...

 Akkor jött egy ember és leöntötte a rakást  benzinnel, hogy segítsen a dolgon, de hiába, így sem gyulladt meg... aztán kiderült nem benzin volt hanem víz és  ezután még nehezebb lett meggyújtani a tüzet..

azért aztán  valahogy mégis sikerült. Nagyon nagyon nagy tűz volt.

És micsoda jó üzlet ez a fahulladékok nyilvános elégetése, úgy, hogy a nézők fizetnek a bámulásért. Csak jó sok dolgot össze kell gyüjteni, hogy nagy legyen a tűzrakás. Itt is volt a máglyán minden. ajtó ablak, székek...

Szép volt.